Nógrád vára

Nógrád megyébe, a Börzsöny lábához érkezünk, ahol a település névadó várát nézzük meg, a nógrádi várat.

Nógrád teleülése mindössze csak 30km2-en terül el, de megvan itt minden, ami miatt az ember ideköltözne. De, hogy jobban megismerjük, ugorjrunk is fel a várba, ahonnan kiválóan rálátni a település szerkezetére.

A vár már messziről mutatja magát, hiszen egy kb. 60 méter magas dombra építették, amely a település síkjából kúpszerűen emelkedik ki.

A vár egész évben teljesen ingyen látogatható. Feljutni a vár alatt lévő jól kiépített parkolóból tudunk.

A vár alatt találjuk a Hétvezér kopjafákat, egy Nagy-Magyarország térképpel.

A kopjafákon a hét vezér nevei mellett, a Nógrád megyében található települések nevei vannak felsorolva.

Innen már látni a vár hatalmas tornyát, ami szerencsére jó állapotnak örvend. Csakhamar felérünk a vár kapujába, amin áthaladva, a látogató szavai elállnak.

Nem csak a vár érdekes szerkezete az, ami magával ragadja a kirándulót, hanem a panoráma, ami a településre, és a Börzsöny hegyeire vetül.

Sok-sok percen át lehet bogarászni a panoráma minden egyes apró részletét, mire az ember elindul felfedezni a várat.

A vár építéséről nincsenek pontos információk, de valamikor a XI-XII- században építhették,  feltehetőleg arra a vársáncra, ami már itt állt a II. században is, amit akkoriban a rómaiak építettek a betörő germán törzsek ellen. Akkor ezt a területet még Pannóniának nevezték. A vár így a legöregebb váraink közé tartozik.

A várudvart a 15. században kibővítették, ugyanis Báthory Miklós váci püspök egy 3 emelet magas tornyot építtetett, amely volt az öregtorony. Ennek a megmaradt csonkja messziről felhívja magára a figyelmet, és teszi kíváncsivá az utazót.

Sajnos ezt a várat sem kímélték a törökök, így azt 1544-ben egy kardcsapás nélkül sikerült elfoglalniuk. A várat úgy 50 évig az uralmuk alatt tartották a törökök, míg egy 16 000 fős sereggel meg nem jelentek a magyarok, akik körbevették a várat. A felsorakozott seregből kb. 2000 fő lovas katona volt. Az ágyukat az Ipoly-folyó befagyott jegén át szállították a vár lábához, amitől a töröknek már nem hagytak más lehetőséget, minthogy visszaadják várat a magyarok kezére. A várat 1663 őszén újra megtámadták a török, de sajnos 27 napi kitartó harc után ismét elfoglalták azt.

A várat 1685-ben egy súlyos természeti katasztrófa érte, ugyanis a tornyába villám csapott,  és szerencsétlen módon abban a toronyban tárolták a puskaporkészlet egy részét, így az teljesen felrobbant.

A vár felújítását 1997-ben kezdték meg, ami után elérte a mai formáját.

Miután szétnézett a kiránduló a várban, lehetetlen, hogy nem akarna még bogarászni a település remek madártávlati panorámájában.

A látvány szívmelengető, és kedvet kap az ember, mint ahogy mi is, hogy picit jobban megismerjük ezt a települést, és szétnézzünk az utcáin. Érdemes, hiszen igen rendezett az utcakép, és innen is meg kell csodálni a vár kimagasló építményét.

A kellemes utcákon az ember még azon is elgondolkodik, hogy érdemes lenne ideköltöznie. Nemhiába hiszen két forrás is található itt a Margit és a Csurgó-forrás, aminek a hűsítő vízét fogyasztván, minden nap ebből a vízből kívánunk majd inni.

A Csurgó forrás egy picit kintebb van, átelemben a Margitt forrással a vár túloldalán. Egész jól kiépített, és innen indul a turistaút is a Börzsöny legmagasabb csúcsára, a 938 méter magas Csóványosra.

A Börzsöny látványától pedig tényleg azon gondolkodik az ember, hogy hogyan lehetne ideköltözni.